1849. július 28-án fogadta el az első népképviseleti országgyűlés azt a határozatot, melyet Magyarország első „nemzetiségi törvényeként" ismerünk.
Az áprilisi törvények felszámolták a régi rendi intézményrendszert, a magyar politikai elit mégis szembesült azzal, hogy a nemzetiségeket nem elégíti ki a liberális jogegyenlőség. A Szegeden ülésező országgyűlés utolsó ülésnapján, 1849. július 28-án elfogadták hazánk és egyben Európa első nemzetiségi törvényét. A határozat a nyelvhasználati, a hivatalviselési és az oktatási jogok újraszabályozásával igyekezett biztosítani a kisebbségek fejlődésének lehetőségét, s így elnyerni azok politikai támogatását. Mivel elfogadása után két héttel a magyar vezetésnek már a kapituláció részleteiről kellett döntést hoznia, a rendelet nem válthatta be a hozzá fűzött reményeket.
Ettől függetlenül az abban szereplő rendelkezések és a zsidóemancipáció ugyancsak július 28-i kimondása sok tekintetben
kijelölte a kiegyezéssel később helyreállított felelős magyar kormány kisebbségpolitikai irányvonalát, illetve körvonalazta azokat az alapelveket, melyek mentén aztán megindulhatott a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos társadalmi-politikai vita.
Az 1849. évi IX. törvény szövege az Országgyűlési Könyvtár Magyar Parlamenti Gyűjteményéből Forrás: Országgyűlési Könyvtár
Közzétéve: 2024-08-05 11:39
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
