Vissza

Bemutatták a parlamentek történetét feldolgozó monográfiát

Az Országház Könyvkiadó legújabb kötetének, Szente Zoltán A parlamentek története című monográfiájának ünnepélyes bemutatójára szeptember 11-én került sor az Országház Kossuth termében.
A kötetet két jogtörténész, egyetemi tanár méltatta: Mezey Barna és Stipta István.

Szente Zoltán monográfiája hiánypótló, egyedülálló kötet mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalomban. A szerző arra vállalkozott, hogy a modern, népképviseleti országgyűlések intézményi előzményének, a rendi gyűléseknek kialakulását és fejlődéstörténetét összegezze a népképviseleti alapon működő törvényhozó hatalom megszületéséig. A mű térben és időben is óriási témát ölel fel, mintegy hétszáz év intézménytörténetét helyezi világtörténelmi kontextusba. A szerző teljes körű áttekintésre törekedett, vagyis nemcsak az európai nagyhatalmak törvényhozásainak fejlődését vizsgálta, hanem figyelme a kisebb országokban, sőt más kontinenseken működő képviseleti intézményekre is kiterjedt. Így nyomon követhetjük, hogy mikor, milyen formában, milyen erőknek és akaratoknak következtében jöttek ezek létre Ázsia, Amerika vagy Afrika egyes országaiban.

Nagy érdeme a kötetnek, hogy a képviseleti gyűlések jogállásának, szervezeti és működési rendjének, funkcióinak elemzése mellett bemutatja a parlamentek fejlődésének alapvető politikai és társadalmi összefüggéseit is. Ezzel kapcsolatban kitér arra is, hogy az országgyűlések milyen szerepet játszottak egyes országokban a politikai hatalom gyakorlásában.
A kötet szemléletmódja is egyedi, mert a nyugati rendi gyűlésekkel párhuzamosan, azonos szempontok szerint tárgyalja Közép-Európa, valamint más perifériák képviseleti intézményeit is (Lengyelország, Magyarország, illetve a csatolt részek, vagyis Erdély és Horvátország, Skandinávia, később az első amerikai és ázsiai parlamentek). Ennek a tárgyalási módnak eredménye a közép-európai parlamentek egyfajta rehabilitációja is, mivel azok a nyugati feldolgozásokban inkább csak említésként és a nyugati minták követőiként szerepelnek. A szerző alapos, széles körű elemzés után bizonyította, hogy a lengyel és a magyar parlamenti fejlődés elsősorban nem nyugati mintakövetés eredménye volt, ahogy azt a mainstream nyugati történettudomány tudni véli.

A tudományos igényű feldolgozást keretes történetek, érdekességek, magyarázatok egészítik ki, melyek a kötet egyensúlyát meg nem bontva a szöveget színesebbé, az események bemutatását életszerűbbé teszik. A téma iránt érdeklődő, de abban kevésbé jártas olvasók a parlamenttörténeti szakkifejezéseket külön fogalomtárba rendezve találhatják meg.
A maga nemében páratlan monográfiát haszonnal forgathatják a szakma művelői és az országgyűlések, a törvényhozó hatalom történetiségét alaposabban megismerni vágyó érdeklődő olvasók is. A kötet ismeretanyaga nélkülözhetetlen ahhoz is, hogy megértsük és értékelni tudjuk a mindenkori politikai hatalom működésének természetét.

A könyvbe belelapozni itt lehet.

A könyv megrendelésének lehetőségeiről ide kattintva tájékozódhatnak.